Tarnai Kiss László: Ütött kopott öreg csárda

Ütött-kopott öreg csárda, jaj, de árva,
Ajtaja is, ablaka is nyitva, tárva.
Födelét a kóbor szelek hordogatják széjjel...
Csak a kémény viaskodik éjszakánként még a kóbor széllel.

Öreg csárda, hova lettek a betyárok,
A sok pandur, aki féltve lesett rájok?
Hová tünt el a csaplárné kökényszemű lánya,
Ki a betyárt minden este tüzes borral, forró csókkal várta.

Ütött-kopott öreg csárda, ne szólj róla,
Az útszélen roskadozik egy bitófa.
Bitó mellett két bedőlt sír, nincs keresztfája,
Ott pihen a futó betyár, s a bánattól elhervadt babája.
Szerzők: Zsabka Kálmán - László Imre.

• #music
• #melody
• #nta