Hungarian Leopard 2A7+HU Tank.
134.7 هزار بار بازدید -
4 سال پیش
-
https://www.army-technology.com/proje...
A Leopard 2-es tornyába épített tűzvezető rendszerek biztosítják a pontos célzást. A korai változatokba AEG–Te-lefunken FLT–2 analóg (továbbfejlesztett Leopard 1), a későbbi sorozatgyártású harckocsikba a Krupp–Atlas EMES–15 digitális célzókészüléke került. A harcjármű képes mozgás közben terepen mozgó célpontok leküzdésére. A célzókészülék a következő főbb adatokból számítja ki a lövés pontos irányát:• a cél távolsága;• a cél sebessége;• saját harckocsi sebessége;• saját harckocsi dőlésszöge;• saját harckocsi lőszerének típusa;• szélsebesség;• légnyomás;• levegő-hőmérséklet.Az EMES–15 tűzvezető rendszer tartalmaz egy darab YAG típusú lézeres távolságmérőt, és egy HgCdT megnevezésű CMT Zeiss WBG–X hő/infrakamerát. Koaxiálisan felszerelt FERO–Z18 magasságemelő segédeszközzel – periszkóppal is ellátták. A parancsnok a Rheinmetall/Zeiss PERI R–17A2 optikai rendszerrel szemléli a környezetét. A periszkóp stabilizált, éjszakai megfigyelésre és célmegjelölésre egyaránt alkalmas. A hőképet/infrát is képes megjeleníteni monitoron. keresztül. (A korai Leopard 2 változatok csak egy PZB200 üzemi televízió-rendszerrel rendelkeztek.)A PERI és az EMES körülbelül 50%-kal nagyobb hatótá-volsággal rendelkezik, mint a velük egyidős orosz eszközök. (Igaz, az orosz harckocsik közül több változatot francia Thales típusú – licencben is gyártott – hőképalkotó tűzvezető egységekkel is felszereltek.) A tűzvezető rend-szer minden negyedik másodpercben adatokat továbbít a tűzvezető számítógép felé, amely valós időben számolja a tüzeléshez szükséges adatokat. A lézeres távolságmérő is integrált az irányzó látómezőjébe, így az közvetlenül a periszkópból is le tudja olvasni az adatokat. A számítógép a megfelelő lőszer kiválasztása és betöltése után a löveget automatikusan a kiválasztott célra állítja. A lézersugár 10 km távolságig mér, a mérési hiba kevesebb, mint 20 méter. 5000 méterig mozgó célpontot is képes követni. A harckocsi kiegészítő fegyverzete két darab 7,62 mm-es MG3-as géppuskából áll. Ezekből az egyiket, 4750 darab lőszerrel általában a töltő búvónyílásához szerelik fel, de áttehető a parancsnok oldalára is. Légvédelmi géppuska-ként is használható. A másik géppuska a löveggel párhuzamosított, gyalogság és páncélozatlan célok ellen alkalmazható. A torony két oldalára nyolc darab Wegmann típusú 76 mm-es töltetet tartalmazó ködgránátvetőt rögzítenek. A gránátvetőben, a fehér rejtő füstfelhőt kibocsájtó gránátok mellett infravörös sugárzást blokkoló füstöt tartalmazó gránát is kilőhető. A torony és a páncéltest homlokpáncélzata közel fél méter vastag üreges szerkezet. A Chobham páncélzat külső rétege egy vékony, keményre edzett acélból készült. A páncél-védelme a kinetikus energiával romboló lövedékekkel szemben a toronyrészen 50-60 cm, a harckocsitest homlokpáncélja 40-60 cm hengerelt acéllemezzel egyenértékű, de a Chobham rendszer dinamikus működése miatt a pontos érték nem állapítható meg. A 120 mm-es APFSDS lövedékek 1,3 km távolságon kívülről, a 152 mm-es kumulatív, illetve 105 mm-es keményfém magvas APFSDS lő-szerek közelről sem képesek áttörni a páncélzatot, még akkor sem, ha ugyanazon helyen éri találat a harcjárművet. Az üregesen formázott robbanótöltetű lövedékekkel szemben másfélszer nagyobb a védettség, mint a kinetikus lő-szerekkel szemben. A védettséget SLERA előtétpáncélzattal lehet növelni. A MUSS (Multifunctional-Self-Protection System) típusú előrejelző ellen tevékenység (soft-kill) rendszer jelzi a harc-jármű felé repülő irányított páncéltörő rakétát és az ellen tevékenység rendszert aktiválja. Utóbbi valószínűleg a köd-gránátvetőben elhelyezett infravörös és látható tartományban zavarófelhő-töltetek kilövését, valamint egy a szovjet/orosz Shtora–1 rendszerhez hasonló, aktív infravörös ref-lektort foglal magába. Automata tűzoltó rendszere 4 db 9 kg-os halonnal oltó készülékből áll, amelyet a vezető mögötti részben helyeztek el. Ez 70°C hőmérséklet felett automatikusan működésbe lép, illetve manuálisan is működtethető. A löveg-pajzs mögött, az ágyú alatt egy 2,5 kg-os kézi tűzoltó készülék is rendelkezésre áll. A harckocsit teljes ABV (atom-, biológiai, vegyi) védelemmel is ellátták. A Dräger cég rendszere 4 mbar túlnyomást állít elő, a szűrői kívülről cserélhetők. Az aknák elleni védelem megerősítésére a fenék-lemezre kiegészítő páncélzatot szereltek fel.
A Leopard 2-es tornyába épített tűzvezető rendszerek biztosítják a pontos célzást. A korai változatokba AEG–Te-lefunken FLT–2 analóg (továbbfejlesztett Leopard 1), a későbbi sorozatgyártású harckocsikba a Krupp–Atlas EMES–15 digitális célzókészüléke került. A harcjármű képes mozgás közben terepen mozgó célpontok leküzdésére. A célzókészülék a következő főbb adatokból számítja ki a lövés pontos irányát:• a cél távolsága;• a cél sebessége;• saját harckocsi sebessége;• saját harckocsi dőlésszöge;• saját harckocsi lőszerének típusa;• szélsebesség;• légnyomás;• levegő-hőmérséklet.Az EMES–15 tűzvezető rendszer tartalmaz egy darab YAG típusú lézeres távolságmérőt, és egy HgCdT megnevezésű CMT Zeiss WBG–X hő/infrakamerát. Koaxiálisan felszerelt FERO–Z18 magasságemelő segédeszközzel – periszkóppal is ellátták. A parancsnok a Rheinmetall/Zeiss PERI R–17A2 optikai rendszerrel szemléli a környezetét. A periszkóp stabilizált, éjszakai megfigyelésre és célmegjelölésre egyaránt alkalmas. A hőképet/infrát is képes megjeleníteni monitoron. keresztül. (A korai Leopard 2 változatok csak egy PZB200 üzemi televízió-rendszerrel rendelkeztek.)A PERI és az EMES körülbelül 50%-kal nagyobb hatótá-volsággal rendelkezik, mint a velük egyidős orosz eszközök. (Igaz, az orosz harckocsik közül több változatot francia Thales típusú – licencben is gyártott – hőképalkotó tűzvezető egységekkel is felszereltek.) A tűzvezető rend-szer minden negyedik másodpercben adatokat továbbít a tűzvezető számítógép felé, amely valós időben számolja a tüzeléshez szükséges adatokat. A lézeres távolságmérő is integrált az irányzó látómezőjébe, így az közvetlenül a periszkópból is le tudja olvasni az adatokat. A számítógép a megfelelő lőszer kiválasztása és betöltése után a löveget automatikusan a kiválasztott célra állítja. A lézersugár 10 km távolságig mér, a mérési hiba kevesebb, mint 20 méter. 5000 méterig mozgó célpontot is képes követni. A harckocsi kiegészítő fegyverzete két darab 7,62 mm-es MG3-as géppuskából áll. Ezekből az egyiket, 4750 darab lőszerrel általában a töltő búvónyílásához szerelik fel, de áttehető a parancsnok oldalára is. Légvédelmi géppuska-ként is használható. A másik géppuska a löveggel párhuzamosított, gyalogság és páncélozatlan célok ellen alkalmazható. A torony két oldalára nyolc darab Wegmann típusú 76 mm-es töltetet tartalmazó ködgránátvetőt rögzítenek. A gránátvetőben, a fehér rejtő füstfelhőt kibocsájtó gránátok mellett infravörös sugárzást blokkoló füstöt tartalmazó gránát is kilőhető. A torony és a páncéltest homlokpáncélzata közel fél méter vastag üreges szerkezet. A Chobham páncélzat külső rétege egy vékony, keményre edzett acélból készült. A páncél-védelme a kinetikus energiával romboló lövedékekkel szemben a toronyrészen 50-60 cm, a harckocsitest homlokpáncélja 40-60 cm hengerelt acéllemezzel egyenértékű, de a Chobham rendszer dinamikus működése miatt a pontos érték nem állapítható meg. A 120 mm-es APFSDS lövedékek 1,3 km távolságon kívülről, a 152 mm-es kumulatív, illetve 105 mm-es keményfém magvas APFSDS lő-szerek közelről sem képesek áttörni a páncélzatot, még akkor sem, ha ugyanazon helyen éri találat a harcjárművet. Az üregesen formázott robbanótöltetű lövedékekkel szemben másfélszer nagyobb a védettség, mint a kinetikus lő-szerekkel szemben. A védettséget SLERA előtétpáncélzattal lehet növelni. A MUSS (Multifunctional-Self-Protection System) típusú előrejelző ellen tevékenység (soft-kill) rendszer jelzi a harc-jármű felé repülő irányított páncéltörő rakétát és az ellen tevékenység rendszert aktiválja. Utóbbi valószínűleg a köd-gránátvetőben elhelyezett infravörös és látható tartományban zavarófelhő-töltetek kilövését, valamint egy a szovjet/orosz Shtora–1 rendszerhez hasonló, aktív infravörös ref-lektort foglal magába. Automata tűzoltó rendszere 4 db 9 kg-os halonnal oltó készülékből áll, amelyet a vezető mögötti részben helyeztek el. Ez 70°C hőmérséklet felett automatikusan működésbe lép, illetve manuálisan is működtethető. A löveg-pajzs mögött, az ágyú alatt egy 2,5 kg-os kézi tűzoltó készülék is rendelkezésre áll. A harckocsit teljes ABV (atom-, biológiai, vegyi) védelemmel is ellátták. A Dräger cég rendszere 4 mbar túlnyomást állít elő, a szűrői kívülről cserélhetők. Az aknák elleni védelem megerősítésére a fenék-lemezre kiegészítő páncélzatot szereltek fel.
4 سال پیش
در تاریخ 1400/01/09 منتشر شده
است.
134,770
بـار بازدید شده